Ismerjük ezt a típust: néhányan még a meleg nyári napokon is fáznak, és állandóan pulóvert hordanak, függetlenül attól, milyen magasra emelkedik a hőmérő higanyszála.

Miért van az, hogy egyesek belső hőszabályzója alacsonyabbra van állítva másoknál, akármilyen a kül- és a beltéri hőmérséklet? A jelenség számtalan vitát robbantott már ki a termosztát beállításával kapcsolatban a munkahelyeken, az otthonokban és a hálószobákban.

Az emberek természetesen fiziológiailag nem lehetnek hidegvérűek, de Dr. Robert Schainfeld, a Massachusettsi Általános Kórház orvosa néhány magyarázattal szolgál arra, miért fáznak néhányan állandóan. Az okok némelyike egyszerű: általában a vékonyabb, törékenyebb testfelépítésű, kisebb izomtömeggel rendelkező emberek fázósabbak, mert esetükben az izom és a zsír, vagyis a test szigetelő rétege vékonyabb. Ezen kívül az idősebb emberek, a vérszegény, az alultáplált és a valamilyen fertőzésben szenvedő emberek is hidegebbnek érezhetik a levegőt másoknál. A pajzsmirigy alulműködésében és B-vitamin hiányban szenvedő betegek is fázhatnak.

A túl alacsony és a túl magas vércukorszint is fokozhatja az emberek érzékenységét a hideggel szemben. A stressz és a szorongás, bár csak rövid ideig, az adrenalinlöket következtében a vér a test külső részeiből a szív és a többi létfontosságú szerv felé összpontosul, amitől megborzongunk.

Néhány helyen pedig annyira feltekerik a légkondicionálót, hogy a sarkvidéki levegőtől még a legegészségesebbek is libabőrözni kezdenek.

A hideggel szemben kivételesen érzékeny emberek kis százaléka azonban Raynaud-szindrómában szenved. E rendellenesség esetén a vérerek túlságosan összehúzódnak, amitől kevesebb vér – vagyis melegség – jut az ujjakba, a lábujjakba, a fülcimpákba és az orr hegyébe.

A hidegre érzékeny emberek általában ismerik magukat, és minden esetben felkészültek: magukkal viszik a plusz réteg ruhát, akár kint, akár bent tartózkodnak.