Egyiptom ma is a titkok földje és talán az marad örökké, ahová mindig érdemes elutazni és egy kicsit elmerülni a régmúlt időkben.

Becslések szerint Egyiptomban a leletek több mint 70 %-a ma is az évezredek homoktakarója alatt fekszik. Ma már egyre kevesebb külföldi kutatót és régészt engednek a piramisok közelébe, ahol komoly kutató munka folyik. A piramisban egyre több a feltárt járat és akna, de hogy ki építette ezeket és milyen céllal máig rejtély maradt.

Aki járt már a nagy piramisban egy életre nem felejti a hely hangulatát. A levegő poros és áporodott, a hely szűk, csak félig hajolva lehet néhol közlekedni. A városból is lenyűgöző a látvány, ahogy a nagy szfinx szomorú, de mégis fenséges pillantásával az örökké valóság felé tekint. Mögötte a három piramis emelkedik ki a hajnali ködből.

Nem hiába lett a világ hét csodája közül az egyik a Gizai nagy piramis, mert a látványa még a nyüzsgő turista áradat ellenére is lenyűgöző. Ha belépünk, a nagy piramisba megérint minket a régmúlt idő szelleme, és ma már egyre több terület van feltárva a régészeknek köszönhetően.

Az új felfedezések között van a három ajtó is, amely a lélek kútja nevet kapta, ennek a középsője vezet a királynő kamrájába.

A turisták nem az eredeti bejáraton mennek be, hanem a Al Ma mum híres kalifa alagútján keresztül. A Kalifa 920 körül elsőként hatolt be a piramis belsejébe. Innen egy útelágazás vezet tovább, balra egy lépcső vezet felfelé, de ez zsákutcába vezet és innen nincs út tovább. Egy súlyos vasrács zárja el az utat a turista elől, mert egy mély alagútba vezet tovább az út. Itt vissza kell fordulni, majd déli irányba fordulva eljutunk egy másik folyosóhoz, amely egyenesen a piramis belsejébe vezet minket, ám olyan szűk az alagút hogy szinte guggolva kell haladni.

Aki elég kitartó tovább jut, a gond akkor van, ha szembe jön egy másik turistacsoport a szűk folyosón. Ha sikerült tovább haladni kijutunk egy egyenes szakaszra, ahol végre van elég levegő. Itt láthatjuk a közel 50 méter hosszú és 9 méter magas nagy galéria. Itt egy vasráccsal van ismét elzárva a királynő kamrája, de megnézhetjük a nagy Kheopsz fáraó nyughelye. A kamrában 9 gigantikus gerenda ível át egyenként 50 tonnás súllyal. Ez volt az a pont ameddig a kalifa eljutott az embereivel, és minden felfedezőnek, akik a nagy kincs reményében kereseték fel a piramist.

Ma már látogatót nem szívesen engednek be a piramisba, de még a kutatók is sok ráccsal lezárt területet látnak, vagy olyan szűk alagút ahol szós szerint hason csúszva lehet közlekedni.

Sok tudós véli úgy, hogy már a piramis építése során változtattak az építési terveken, és a nagy fáraót először mélyen a piramis alatt akarták örök nyugalomra helyezni, de aztán valamilyen okból megváltoztatták a terveket. Így először a királynő sírhelyét építették meg majd csak utána a fáraó nyughelyét a nagy király kamrát.

A piramisok belsejét ma már számtalan modern műszerrel vizsgálják így pl. bevetették az ultrahangos készülékeket és a szűk folyosókba robotok pásztázzák fel a további utat, így számtalan úgy helyiségre bukkantak a tudósok. A piramis feltárása tovább folytatódik, de titok talán örökre megmarad.