Hajhullást sok minden okozhat - korosodás, öröklött hajlam, elégtelen táplálkozás, tápanyaghiány, vegyszerek - de azt kevesen tudják, hogy a probléma gyökerét akár a belekben is kereshetjük. Egészen pontosan a lisztérzékenységben, ami szintén ritkuló hajkoronát eredményezhet.

Miért okozhat a lisztérzékenység hajhullást?

A lisztérzékenységet az egyes gabonafélékben – búzában, árpában, zabban, rozsban - található fehérje, azaz a glutén okozza, mely allergiához hasonló immunválaszt vált ki a szervezetben, egészen pontosan a vékonybélben, károsítja a bélbolyhokat, s ennek következtében emésztőrendszeri problémákat és tápanyag-felszívódási zavarokat okozhat. Ha már régóta kezeletlen lisztérzékenységben szenvedsz, akkor súlyos alultápláltság alakulhat ki a testedben, amelynek a kóros hajhullás lehet az egyik tünete. A hosszú távú alultápláltság fontos vitaminok és ásványi anyagok hiányához vezethet, vas-, C-vitamin, B-vitaminok, kalcium, szelén hiányához, melyek mind nélkülözhetetlenek az egészséges hajkoronához.

A lisztérzékenység más autoimmun betegségekkel is összefügghet, többek között az alopecia areata és a Hashimoto-thyreoiditisszel, melyek szintén megbújhatnak a hajhullás mögött. Előbbi foltos hajhullással járó autoimmun bőrbetegség, utóbbi a pajzsmirigy krónikus és fájdalommentes gyulladásával és pusztulásával járó betegség. Sajnos, gyógymód ezekre a betegségekre sincsen, csak kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre. Alopecia esetén azonban a haj magától is visszanőhet.

Mi a megoldás a lisztérzékenység okozta hajhullásra?

Szerencsére igen egyszerű: a gluténmentes étrend segít megállítani a hajhullást. Mindenképpen keress fel orvost, hogy megállapítsák, valóban lisztérzékenység állhat-e a hajhullásod hátterében.

A lisztérzékenység (cöliákia) örökletes bélbetegség, jellemzően a búzában, rozsban és árpában megtalálható fehérje, a glutén élethosszig tartó intoleranciáját jelenti. A Nutrition Reviews folyóiratban megjelent egyik új cikk a lisztérzékeny betegeknél gyakran előforduló csontritkulással foglalkozik.

A lisztérzékenység diagnózisát leggyakrabban 9-24 hónapos kor között állítják fel. A metabolikus csontbetegségek a gyakori szövődmények közé tartoznak, a csontsűrűség csökkenésének hatására a gyermekekben nem alakul ki az optimális csonttömeg, felnőttekben pedig csontvesztés történik, így megnő a csontritkulás kockázata. A liszt érzékenyeknél emellett más tényezők is törésekhez vezethetnek.

A bizonyítékok szerint gluténmentes diétával gyorsan nő a csontsűrűség és gyermekkorban teljes javulás érhető el, azonban felnőttkorban már nem áll teljesen helyre a normál csontsűrűség.

Gyermekeknél a pubertás előtt felállított diagnózis és megkezdett kezelés segítségével megelőzhető a felnőttkori csontritkulás, a gyermekeknél és serdülőknél a kalciumot és D-vitamint tartalmazó táplálék kiegészítők is növelik a csontsűrűséget. „Lisztérzékenységben jelenleg a szigorú gluténmentes étrend az egyetlen tudományosan bizonyított kezelési mód, a korán megkezdett kezelés létfontosságú a szövődmények megelőzésében.