A JAMA Internal Medicine című szaklapban publikált kutatás szerint nem csökken a lisztérzékenyek száma a gluténmentes étrend népszerűsége ellenére sem. A Rutgers New Jersey Medical School munkatársai 2009 és 2014 közötti adatokat elemeztek, amelyek során 22 278 hat éven felüli személynél ellenőrizték vérvétel útján a lisztérzékenységet. Majd egy interjú során a gluténmentes diétára vonatkozó kérdések is előtérbe kerültek.

Kiderült, hogy a résztvevők 0,69 százaléka (106 ember) küzd lisztérzékenységgel, míg 1,08 százalék állította, hogy gluténmentes diétát követ, noha lisztérzékenységről esetükben szó sem volt.

Ezek a számok szépen tükrözik az egész Egyesült Államokra jellemző trendet: mintegy 1,76 millió ember küzd lisztérzékenységgel, miközben 2,6 millió ember folytat gluténmentes diétát.

A szakemberek szerint a két adat között azért érdekes az összefüggés, mert a csökkentett gluténbevitel jó eséllyel hozzájárul a lisztérzékenység kialakulásához. Elképzelhető, hogy a gluténmentes trend terjedését az okozza, hogy sokan azt hiszik, ez egy egészségesebb étrend, miközben sokan saját magukat diagnosztizálják – helytelenül – gluténérzérzékenységgel.

 Glutén- és kazeinmentes étrend segíthet az autistákon

A Penn State Egyetem kutatói szerint, a glutén- és kazeinmentes diéta javíthat az autista gyerekek viselkedésbeli és pszichológiai tünetein.

Christine Pennesi, a Penn State Orvosi Karának hallgatója arról számolt be, hogy az autistaként diagnosztizált gyerekek között igen gyakoriak a különféle emésztőrendszerbeli megbetegedések, ami néhány szakértőt arra ösztönzött, hogy utánanézzen, vajon a glutén- és kazeinmentes étrend változtat-e bármit is az állapotukon.

A Laura Cousino Klein által irányított csapat 387 autista gyereket ellátó szülőt, gondviselőt kérdezett meg a gyerekek emésztőrendszeri gondjairól, ételallergiáiról, vagy bármiféle érzékenységéről, illetve arról, milyen mértékben szerepel étrendjükben a glutén és a kazein. Amint arról a Nutritional Neuroscience című online lap beszámolt, a fent említett két összetevő elkerülése sokat javított azoknak az autista gyerekeknek a viselkedésén és pszichológiai állapotán, akik valamilyen emésztőrendszeri gonddal vagy ételallergiával küzdöttek. Ezeknek a gyerekeknek a gondviselői ugyanis arról számoltak be, hogy a fizikai javulás mellett a gyerekek társas viselkedése, nyelvi képessége, szemkontaktusa és figyelme is nagy fejlődésen ment keresztül.

Klein kifejtette, hogy mivel az immunrendszer és az agy szoros kapcsolatban állnak egymással, és a test fájdalom-receptorainak többsége a bélben található, könnyen lehet, hogy a glutén- és kazeinmentes diéta csökkenti a szervezetben a gyulladást, illetve azokat a diszkomfort érzéseket, melyek az agy különféle folyamatait irányítják, így ennek következtében a diétát tartó gyerekek teste érzékenyebben reagál az autizmus kezelésére.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a legnagyobb javulást azok a szülők tapasztalták, akik minden glutént és kazeint tartalmazó élelmiszert kihagytak gyermekük étrendjéből, illetve akik mindezt hosszú távon tették, nem csupán egy meghatározott ideig.

Pennesi és Klein azért csupán a gluténra és a kazeinre fordították figyelmüket, mert ez a két leggyakoribb, élelmiszerekben előforduló, allergiát kiváltó összetevő, de nem tartják kizártnak, hogy más összetevők is gondot okozhatnak, ezért a jövőben további vizsgálatokat tartanak szükségesnek az autizmus és az élelmiszerek kapcsolata terén.